Szoftver szerzői jogi védelme – II. rész
Cikkünk első részében részletesen foglalkoztunk a szoftverrel, mint funkcionális és viszonylag új szerzői jog által védett műfajtával, illetve annak védelméről és a készítőt megillető jogokról is szó esett. Ebben a részben pedig a felhasználással kapcsolatos szabályozást, a felhasználási szerződést és a licencia szerződést, valamint a szerzői jogi védelem e szegmensével való visszaéléseket, illetve következményeit vesszük górcső alá.
1. Mi is az a szoftverfelhasználás és hogyan valósul meg a gyakorlatban?Azt már tudjuk előző cikkünkből, hogy a szoftver a létrejöttének első pillanatától kezdve szerzői jogvédelem alatt áll. Fő szabály szerint ezen jogról lemondani nem lehet, azonban a vagyoni jogok átruházhatóak. A törvény alapján pedig csak és kizárólag ellenérték, azaz fizetés fejében felhasználható. A felhasználáshoz tehát szükséges valamilyen szerződés, amely alapján mi, mezei felhasználók használhatjuk az adott programot. A jog ezt nevezi licencia szerződésnek. Ez a szerződés határozza meg a szoftverünk használatának feltételeit.
Leegyszerűsítve a dolgot: a vásárolt licenccel a szoftver kiadója feljogosít engem, mint vevőt, hogy a termékét használjam, én pedig a szerződéssel, illetve a vásárláskor kapott számlával tudom igazolni, hogy a szoftverem teljesen legálisan az enyém. Fontos, hogy a vásárlással csak használati jogot szerzünk, nem pedig tulajdonjogot, tehát ebből is következik, hogy nem vagyok jogosult sem továbbadni, sem továbbértékesíteni vagy éppen többszörözni a licencet, kivéve ha a számítógépre telepített szoftver a továbbadás előtt eltávolítjuk a gépünkről és az összes biztonsági mentést, másolatot is megsemmisítjük.
Az mindenki számára egyértelmű, hogy a szoftver felhasználása történhet legálisan és illegálisan is. Az, hogy hol a határ, az alábbiakban igyekszünk bemutatni vevői és szerzői szempontból is.(i) Többszörözés
A szerzői jogosult kizárólagos vagyoni joga a többszörözés joga, azaz ő döntheti el, hogy a szoftverről bármely módon akár véglegesen, akár időlegesen történhet-e másolatkészítés. Így van ez abban az esetben is, ha a szoftver rendes működésének megvalósítása érdekében esetlegesen biztonsági másolatot készít a vevő. Itt érdemes megemlíteni, hogy gyakran előfordul, hogy a licencia szerződés erre az esethetőségre egy darab biztonsági másolat készítését engedélyezi.(ii) Az átdolgozás joga
Átdolgozásról beszélünk abban az esetben, ha a szoftvert az eredeti programnyelvétől eltérő programnyelvre írják át. Ehhez az átdolgozáshoz mindenképpen az eredeti szoftver szerzőjének engedélye szükséges, illetve az átdolgozás során keletkezett program származékos műként továbbra is szerzői jogi védelem alatt áll az eredeti szerző javára.
A terjesztés joga a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak forgalomba hozatalát vagy forgalomba hozatalra történő felkínálását, tulajdonjogának átruházását, a műpéldány importját, bérbeadását és haszonkölcsönbe adását jelenti. Itt fontos tudni, hogy a vagyoni jog sérelme valósul meg a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi célú birtoklása esetén, ha a birtokos bizonyíthatóan rosszhiszemű. Érdemes megemlíteni, hogy maga a műpéldány tulajdonjoga megszerezhető „antikvár” kereskedelemből is, azonban a birtoklás így sem keletkeztet felhasználási jogot.
A lincencek a felhasználhatóságuk szabadsága alapján lehetnek tulajdonosi és szabad szoftverek is, amelyek az alábbiakat jelentik.(i) tulajdonosi szoftverek
Ide tartoznak a kereskedelmi forgalomban megvásárolható szoftverek, a demóprogramok, a shareware, freeware, valamint az adware programok is.A demo programok a kereskedelmi forgalomba kerülő szoftverek bemutatói, a sharewarek jellemzően ingyenesen elérhető programok, melyeknél a felhasználás vagy időhöz vagy csak bizonyos funkciók eléréséhez kötött, a freeware programok ingyenes használható és terjeszthető programok, többnyire egy-egy fizetős program ingyenesen elérhető „másolatai”, az adware programok pedig azok, amelyeknél maga a program különböző szponzorációs reklámokat tartalmaz.
(ii) szabad szoftverek
A szabad szoftverek nem ingyenes szoftverek, hanem a szabadon felhasználható, szabadon terjeszthető, ingyenesen beszerezhető szoftverek, amelyek legfontosabb tulajdonsága, hogy a forráskódjuk is szabadon elérhető, azaz a hozzáértő felhasználó által szabadon módosítható, és ez nem von maga után semmilyen jogkövetkezményt.
Olvassa el cikkünk első részét is!
Magyarország Európában az elsők között helyezte szerzői jogvédelem alá a szoftvereket. A jogok megsértésének következménye polgári és/vagy büntető jogi felelősséget is vonhat maga után. Büntetőjogi felelősségről a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége vagy súlyosabb esetben bűntette esetén beszélünk.
Bizonyos keretek között igen. A fentebbi szabályok alól szűk körben a szoftver rendeltetésszerű felhasználhatóságának biztosítása érdekében a felhasználó számára kivételeket állapít meg a törvény, amelyek azonban nem sérthetik indokolatlanul a jogosult jogos érdekeit. A törvény bizonyos keretek között a szoftver jogszerű felhasználójának lehetővé teszi a szoftver többszörözését, átdolgozását, feldolgozását, fordítását, vagy a szoftver más módosítását, amennyiben ez a rendeltetéssel összhangban áll.A szabad felhasználás jogával élve a felhasználó megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során azért, hogy az alapul szolgáló elgondolást, elvet meg lehessen ismerni. Mindezt a szerző engedélye nélkül kizárólag abban az esetben lehet, amennyiben a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult.
A fentebb említett jogok megsértésének következménye polgári és/vagy büntető jogi felelősséget is vonhat maga után. Büntetőjogi felelősségről a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége vagy súlyosabb esetben bűntette esetén beszélünk. Jogsértést akkor követ el a felhasználó, ha a számítógépi programokat a szabad felhasználás joga nélkül megszerzi mástól másolás céljára.(i) Jogosulatlan másolás
A licenciaszerződés, amennyiben másként nem rendelkezik csak egyetlen biztonsági másolat készítését engedélyezi, ahogyan azt már fentebb is említettük. Az eredeti szoftver bármely további másolatának készítése jogosulatlan másolásnak minősül, azaz sérti a licenciaszerződést és a szerzői jogi törvényt is.(ii) illegális szoftverhasználat
Akkor beszélünk illegális szoftverhasználatról, amikor valaki jogosulatlanul másol le egy szoftvert, azt használja is, így ezzel megsérti mind a szerzői jogi törvényt, mind a szoftver licenciaszerződését, azaz bűncselekményt követ el.
(iii) szoftverhamisítás
Hamisításról akkor beszélünk, amikor a szoftvert több példányban sokszorosítják és azt eladásra is kínálják.
(iv) warezolás
Más néven kalózkodás, azaz a szerzői jogi védelem alá eső szoftvert a jogtulajdonos engedélye nélkül az interneten nyilvánosan vagy akár korlátozott felhasználással valaki elérhetővé teszi akár ingyenesen, akár díj ellenében.
(v) alkalmi másolás
Ez a szoftverkalózkodás egyik formája, amikor is egy szervezeten belül kerül másolásra maga a szoftver, így eljuttatva azt az alkalmazottakhoz. Ebbe a kategóriába sorolható a baráti körben „terjesztett” szoftver is.
A fenti példákból jól látható, hogy számtalan olyan esetben valósulhat meg illegális szoftverhasználat, amikor nem is gondolnánk, hogy törvénysértést követünk el közvetve vagy akár közvetlenül.
6. Milyen következményeket von maga után a jogsértés?Amíg Magyarországon a lopás 50 000,- Ft értékhatárig szabálysértésnek minősül, addig a szerzői jog megsértése esetén 100.000 Ft értékű szoftver illegális használata esetén alapesetben is még csak szabálysértést követ el az elkövető.
Magyarország Európában az elsők között helyezte szerzői jogvédelem alá a szoftvereket. Szomorú statisztikai tény, hogy ennek ellenére hazánkban az egyik legmagasabb a jogosulatlan szoftverhasználók száma. 1994-ban alakult meg Magyarországon a BSA magyarországi szervezete, amely a legnagyobb szoftverfejlesztő és forgalmazó vállalatokat tömöríti magába és feladata elsősorban, hogy az üzleti szoftverek felhasználóit a legális szoftverfelhasználás irányában mozdítsa el. Ezt részben a jog által biztosított eszközökkel, részben a felhasználási jogokat bemutató, önkéntes tevékenységgel igyekszik megvalósítani.
A szerzői jogokkal kapcsolatos bűncselekmények felderítését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi. Megalapozott gyanú esetén akár a magánházakban is tarthatnak házkutatásokat, és az ott fellelt informatikai eszközöket lefoglalhatják, az adathordozókon található szoftverek tekintetében pedig a tulajdonost elszámoltathatják. Amennyiben a tulajdonos sem licence szerződést, sem az azt helyettesítő számlát nem tudja felmutatni, úgy a szerzői és szomszédos jogok megsértésével meggyanúsíthatják.A bűncselekmény elkövetésével meggyanúsított személy a büntetőtörvénykönyv értelmében pénzbüntetéssel, vagy akár szabadságvesztéssel is büntethető, valamint az eddigi gyakorlat szerint a jogerős bírói ítéletet követően a jogtulajdonosok polgári peres eljárásban az általuk elszenvedett kár megtérítésére köteleztethetik a bűncselekmény elkövetőjét.
A bűncselekményt megvalósítva a legsúlyosabb következmény a tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélés lehet.
Forrás: http://hplaw.hu