Olyasmi sikerült a magyar H1 Systems-nek, ami talán még egyetlen más magyar tulajdonú középvállalkozásnak sem: egy közvetlen brüsszeli forrásokból támogatott Horizon 2020 konzorcium vezetőjeként vitt végig egy több mint 3 millió eurós, piaci és akadémiai szereplőket egyaránt tömörítő projektet. A projekt eredményeként a svédországi Bodenben felépült kísérleti adatközpontot február elején adták át, és kezdték meg a kísérleti üzemet.

A konzorciumba a H1 Systems beszervezte a német Franuhofer Institute egyik intézményét, a Fraunhofer IOSB-t, a Luleai Egyetem mellett működő RISE kutatócsapatot, a Boden Business Agencyt és a hűtési megoldást szállító brit EcoCooling céget. A konzorcium célja az volt, hogy olyan adatközpont prototípusát alkossa meg, majd utána tesztelje ki, amely minden korábbinál könnyebben megépíthető és hatékonyabban üzemeltethető. Ennek érdekében holisztikus megközelítést alkalmazták már a helyszín kiválasztásánál és az épület, illetve az abba kerülő berendezések megtervezésénél.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

– A régióban elérhető bőséges, több forrásból beszerezhető és megbízhatóan rendelkezésre álló energiának köszönhetően nem kell szünetmentes tápegységeket és dízelgenerátorokat alkalmazni.
– Maga a villamos energia is megújuló forrásokból származik, nem terheli a környezetet.
– Az épület külső kialakítása illeszkedik a helyi stílushoz, ráadásul helyi anyagokból épült. Mind az épület váza, mint a tetőszerkezet fából készült, moduláris kialakítású, így lehetőség van a bővítésre, illetve a későbbiekben a tervezési elvek megtartásával kisebb vagy nagyobb adatközpontok építésére.
– A klímának köszönhetően a szervertermek hűtése az év nagy részében megoldható a szabad levegővel: hőmérséklettől függően több vagy kevesebb külső levegőt kevernek a szervereken keresztüláramoltatott hűtőlevegőbe. Hagyományos klímára egyáltalán nincs is szükség; ha a külső hőmérséklet vagy a terhelés miatt megnő a hűtési igény vízpárologtatós (evaporációs) módszerrel szabályozzák a hűtőlevegő hőmérsékletét.
– Újdonság, hogy a processzorok nem csupán a szerverek saját ventilátorainak fordulatszámát szabályozzák, hanem a terem központi hűtését is vezérlik, így hatékonyabban tartható az alacsony hőmérséklet.

Mindezeknek köszönhetően a konzorcium tagjai azt remélik, hogy az adatközpont hatékonysági mutatója alacsonyabb lesz az 1,1 PUE-értéknél. A PUE az adatközpontban működő informatikai eszközök áramfogyasztásának és a központ teljes áramfogyasztásának hányadosa; minél jobban közelít az 1-hez, annál kevesebb energia megy el a kisegítő berendezések (jellemzően a hűtés) működtetésére. (A jelenlegi adatközpontok PUE-ja általában 1,5-1,6 körül alakul.)

A Boden Type DC One két évig még tesztüzemben működik: szintetikus és valós terheléssel vizsgálják a működés hatékonyságát. Eközben folyamatosan finomítják a H1 Systems adatközpont-tervezési és az EcoCooling hűtési modelljét. A tervek szerint a kétéves tesztidőszak végére mindkét modell olyan pontos lesz, hogy a szükséges adatok megadása után könnyen kiszámíthatóvá válik a különféle éghajlatokra tervezett adatközpontok energiahatékonysága, illetve megtervezhető az optimális kialakítás és hűtés.

A helyszín

Boden Észak-Svédországban, Norrland tartományban fekszik, valamivel az északi sarkkörtől délre. Télen a hőmérséklet gyakran süllyed -20 fok közelébe (idén február elején közel -30 fok volt), de nyáron is ritkán emelkedik 25 fok fölé. A környéken több mint 2500 megawattnyi szabad és tiszta (vízerőműből származó) villamos energia érhető el, nagyjából 3 cent/kW áron. A tartomány jól el lett látva tenger alatti és szárazföldi üvegszálas összeköttetéssel. A helyi önkormányzatok két kézzel kapnak a befektetők után, a H1 Systemsnek pedig már voltak kapcsolatai a környéken, így nem sokat tanakodtak azon, hol épüljön meg az adatközpont. (Bodentől nem messze, Lulea kikötővárosa mellett üzemel egyébként a Facebook egyik hatalmas adatközpontja is.)

Forrás: https://www.itbusiness.hu