A Tumblr is fellép a gyűlöletbeszéd ellen

Szeptember 10-ével lépnek hatályba azok az új szabályok, amelyek igyekeznek még hatékonyabban távol tartani a gyűlöletbeszédet, az erőszakos tartalmakat vagy erőszakra buzdító megnyilvánulásokat, illetve a bosszú pornót a Tumblr házatáján.

Az internet iszonyatos tempóban termeli az új tartalmakat, erről legutóbb a 2017-es Data Never Sleeps ábrája kapcsán írtunk: mindössze egyetlen perc leforgása alatt 46 ezer Instagram fotót töltenek fel a felhasználók, 456 ezer új Twitter bejegyzés születik, illetve 74 ezer Tumblr poszt keletkezik a 60 másodperces időablakban.

Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy mindegyik szolgáltató – ideértve a közösségi oldalak üzemeltetőit – igyekeznek valamifajta szűrést, ellenőrzést, bejelentést, valamint jogorvoslatot is megvalósítani, elképzelhetjük, hogy mennyi munkát adhat ez, erről még a végén ejtünk is szót. Az mindenesetre a Cambridge Analytica eset óta még világosabban látszik, hogy a közösségi oldalaknak mekkora befolyása, hatalma, és felelőssége van az információk terjesztésében, terjedésében.

Az ellenőrzési elvárások persze konkrétan meg is fogalmazódnak, néha csak EU ajánlások formájában, de a GDPR hatálybalépése óta akár kötelező szabályok, büntetési tételek formájában is. Például az Európai Bizottság (EC) tavasszal fogadott el egy olyan ajánlást, miszerint az uniós tagállamoknak a közösségi oldalakról a terrorista posztok moderálását, törlését 60 percen belül kell megoldani, ugyanis ezek komoly biztonsági kockázatot jelentenek – uszítás, toborzás, gyűlöletkeltés, stb.

A terrorista anyagok mellett a rendelkezés már akkor is kiterjedt a gyűlöletbeszédre, a kiemelkedően erőszakos tartalmakra, a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális cselekményekre, valamint a hamisított termékekre, illetve a szerzői jogok megsértésére.

Ezúttal a Tumblr üzemeltetői léptek, és tovább szigorítottak a szabályaikon, ennek keretén belül pedig még határozottabban tiltják a következőket: terrorizmus, és ennek terjesztése, dicsérete, ünneplése, vagy erre történő felbujtás. Tilos a gyűlöletbeszéd, amely valamely származás, vallás, nemi identitás, életkor, fogyatékosság, betegség, szexuális orientáció alapján erőszakra ösztönöz, gyűlöletet kelt. Ugyancsak definitíve bekerült a tiltandó tartalmak közé a kiskorúak sérelmére történő szexuális visszaélések témája, az öngyilkosságra vagy öncsonkításra való felhívás, erre való bátorítás.

Szerepelnek még a tiltólistán az erőszakos tartalmak, függetlenül hogy emberek vagy állatok sérelmére történik mindez, a szerzői jogokkal kapcsolatos visszaélés, kifejezetten szexuális tartalmak (pornó) feltöltése, csalások, átverések terjesztése, spammelés, illegális nyereményjátékok szervezése, emberkereskedelemmel és prostitúcióval kapcsolatos anyagok, illetve az online zaklatás, bántalmazás más szóval a bullying.

Az irányelvek konkrét megsértéséről ha úgy érezzük, bejelentést tehetünk, illetve mi magunk is kaphatunk ilyen jellegű figyelmeztetéseket, ha esetleg megsértettük volna azokat. Természetes folyamatként tekinthetünk a lépésre, amely részint a GDPR szabályozás okán, részint a nyilvánosság, az online térben működő portálok, közösségi oldalak hatalmas felelősségét próbálják meg szabályozottabb keretek közé terelni ezekkel az adminisztratív eszközökkel. Az internetes térben a manipuláció lehetősége szinte végtelen, Photoshoppal, álhírek terjesztésével, vagy a DeepFaces óta akár már arc-cserés videóval tetszőleges fiktív mondatok adhatók bárki szájába.

A sértő, illetve hamis, manipulatív fakenews tartalmak azonosítása, szűrése így egyre fontosabb feladattá válik. A Facebook 7500 fős moderátor csapattal igyekszik eleget tenni a különféle szűrési előírásoknak, melyek persze amiatt is nagyon fontosak, mert óriási pénzbüntetést kockáztatnak a szolgáltatók, ha nem ellenőriznének.

Végezetül megemlítjük, hogy a 2016-os hegyvidéki internetes felmérés eredménye többek közt igazolta azt a felvetést, hogy az iskolás korú gyerekek legerősebb félelme a 7/24-ben zajló online csúfolás, zaklatás, bántalmazás, kiközösítés volt. Ezek megelőzése, orvoslása, tiltása, szűrése valóban kiemelten fontos feladat.

Még 2013-ból emlékezhetünk olyan nevezetes incidensre, ahol a bostoni maratonfutáson történt robbantás kapcsán egy hamisan bombamerénylettel ártatlanul megvádolt egyetemi hallgatót, 22 éves Sunil Tripathilt üldözte a Reddit és az internet népe, és végül csak a véletlenen múlt, hogy ennek a virtuális lincselésnek végül nem lett egy újabb tragédia a vége. Ahogy akkor a valótlan információk közzétételében vétkes Reddit fogalmazott, “az instant újságírás számtalan előnye mellett az egyik hátránya, hogy időnként így félrecsúszhatnak a dolgok. Felkapja a média a hamis információt, és utána szinte lehetetlen ezt megállítani”. 

Vagy felhozhatjuk még, hogy a 2017-es mianmari vérengzésekben is szerepet játszhatott a Facebook oldalakon tomboló erőszak kampány, ezzel kapcsolatban aztán később még ENSZ vizsgálat is indult.

Vagyis a szűréseknek, moderálásnak egyre inkább elkerülhetetlenül kulcsfontosságú és számon kérhető szerepe lesz az internetes életünkben, vagy Churchill után szabadon: egyelőre ennél jobbat eddig még nem találtak ki. Aztán meglátjuk, az AI bevetése a jövőben mennyire lesz képes majd megkönnyíteni ezt a nehéz és vitatott feladatot.

Forrás: https://antivirus.blog.hu/