2014-ben az Európai Unió Bírósága döntésében kimondta, hogy az érintett kérésére a Google köteles törölni a róla szóló találatokat. A kérelmeket a keresőmotor működtetőjének kell címezni, ugyanis megállapították, hogy ő tartozik felelősséggel azokért a személyes adatokért, amelyek egy keresés során az érintettről a találati listában megjelennek.

Előfordulhat például, hogy egy magánszemélyt adócsalásért elítélnek, így ha nevére rákeresnek, akkor akár évtizedek múlva is – mikor már felelősségre vonták, büntetését letöltötte – az adócsalás szó jelenik meg a találati listában. Ez senkire nem vet jó fényt, akár egy munka kapcsán is hátrányos következményekkel járhat.

A Bíróság határvonalat nem húzott a tekintetben, hogy mit tart elavult vagy túlzó információnak, így a Google saját támpontokat állított. Azt vizsgálják, hogy a kérelmezőnek van-e joga ahhoz, hogy a rá vonatkozó információkat már ne jelenítse meg a kereső a találati listában, és így ne kapcsolja azt össze a nevével. Ha a Google ezzel egyetért, akkor törli az érintett linkeket. A keresőóriásnál erre egy külön szakértőkből álló csoportot hoztak létre, amely minden héten összeül, hogy döntsön a felmerülő kérelmekről.
A felejtés jogának elsődleges célja a magánszemélyek védelme. A hamis vagy elavult adatok károkat okozhatnak számukra, így ez az elv a következmények alóli mentesítést célozza meg. Ez a jog azonban nem korlátlan. Nem alkalmazható a vállalati, vállalkozói, üzleti életben mozgók számára, ugyanis a rájuk vonatkozó, régebbi információk a jelenben is relevánsak lehetnek. Azonban itt is figyelembe kell venni, hogy mikoriak az adatok, mennyiben változtak azóta a körülmények. A nyilvánosságot pedig mindenképpen a személyes adatokat érintően a legszűkebben kell megvalósítani.

A felejtés joga alapelve bekerült a 2018-ban hatályba lépő Adatvédelmi Rendeletbe is. Az elfeledtetéshez – törléshez – való joga nemsokára minden tagállamban kikényszeríthető jogosultságként fog megjelenni.

Az rendelet alapján érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje többek között abban az esetben, ha az adatkezelés célja már nem áll fenn, az érintett hozzájárulását visszavonja vagy az adatait jogellenesen kezelték.

Forrás: http://hplaw.hu/blog