Adott helyen ismét előkerült egy ősrégi probléma: Hyper-V vendéggépre szerették volna a gazdagép USB-portjára csatlakoztatott eszközt átvinni. Ez sajnos mindig egy fájó pont, kerülő-megoldásokkal próbáltuk itt is megoldani a problémát.

Egyrészt megoldás lehet a távoli asztali kapcsolat (RDP), hiszen annak beállításai között szerepel a helyi USB-erőforrások átadása. De mi van abban az esetben, ha (bármilyen okból kifolyólag) nem szeretnénk hálózattal ellátni a vendég-gépet? Ekkor az RDP bizony nem járható út.

Egy másik megközelítés a 2012 R2 óta létező korlátozott megoldás. Ehhez ugyanis Gen2 gépek szükségesek, s ebben az esetben a VMBus-on keresztül át tudjuk adni a legtöbb USB-eszköz kezelését a vendég-gépnek (természetesen bekapcsolt Enhanced Session Mode kapcsolóval). Sajnos a Gen2 gépeknek elég komoly korlátozásai vannak, a konkrét esetben 32-bites Win7 futtatására lett volna szükség – ez sajnos “duplán” megbukott (32-bit és Win7).

Mivel szerencsére itt a saját gépen megvalósítandó környezet elég (értsd: nem távoli szerveren, automatikusan induló virtuális gép, stb), így kipróbáltunk egy alternatív virtualizációs eszközt, a VirtualBox-ot is. Ez bizonyos dolgokat nem tud, amire egy “rendes” virtualizációs réteg képes, de erre a feladatra akár alkalmas lehet.

Hogy ott, adott környezetben annyira speciális USB-eszköz volt, hogy sem az RDP-s megközelítés, sem a VirtualBox nem hozott megoldást – hát, sajnos van ilyen…

Forrás: https://asteriksz.wordpress.com