Az életmentés és közbiztonság a digitális megoldásoknak és a technológiai fejlődéseknek köszönhetően a teljes paradigmaváltás küszöbén áll. A kibertámadások intenzív elterjedésével azonban az adatbiztonság is kulcskérdéssé válik. Magyarországon naponta átlagosan 14 ezer hívás érkezik a 112-es segélyhívóra, épp ezért kiemelten fontos, hogy a készenléti szervek hálózati rendszerei összehangoltan és vírusmentesen működjenek.

Az innováció és a digitalizáció hatalmas léptekben fejlődik, így nem csoda, hogy szinte már minden szektorban jelen van, hatásuk pedig egyre erőteljesebben érzékelhető. Az oktatás, az élelmiszeripar, a sport, turizmus, mezőgazdaság és a közlekedés mellett egyre nagyobb figyelem irányul az orvoslás, illetve a készenléti szervek – mentők, tűzoltók, rendőrség – digitalizációjára is.

Ezen belül az új adatkezelési technológiák és szolgáltatások feltérképezésére, korszerűsítésére, valamint a különböző eszközök bevezetésére. Az életmentő szervezetek modernizálása továbbá nagymértékben hozzájárul az ágazatban dolgozók szakmai teljesítményének bővítéséhez.

Mindezek a változások azonban azt is jelentik, hogy a KKV-k és nagyvállalatok mellett, a kórházak és a készenléti szervek fenyegetettsége is egyre nagyobb mértékben nőni fog. Már most is megfigyelhető, hogy a kiberbiztonságot érintő események mind gyakoriságukat, mind nagyságrendjüket tekintve egyre növekvő tendenciát mutatnak.

Ez főleg az internetre csatlakoztatott orvosi eszközöket, röntgeneket, MRI-ket és más gyógyászati eszközöket, valamint a betegek személyes adatait érintik. Magyarországon a legnagyobb veszélynek azok a jelentősebb egészségügyi intézmények vannak kitéve, amelyeknél a napi életmentést látványosan javító digitalizációk hangsúlyosabban jelen vannak.

Az ország legnagyobb egészségügyi szervezeténél, az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) nem csak a papír alapú betegadat-kezelés szűnt meg, hanem a mesterséges intelligenciát is használatba vették. “Az OMSZ-nál számítógépes rendszerek kötik össze a központokat és a mentőautókat. Ez azt jelenti, hogy napi közel 3000 segélyhívást, riasztást kapunk.

A beérkező összes szükséges adat és a cím ezután a számítógépek kommunikációjával jut el a megfelelő mentőegységhez. Mivel országosan naponta közel 8000 mentő veszi igénybe az intézményi rendszereket, ezért kifejezetten fontos, hogy az biztonságosan, és vírusmentesen tudjon működni.” – mondta el Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

A betegek egészségügyi adatai könnyű, az orvosi rendszerek létfontosságukból adódóan pedig igen értékes célpontjai lehetnek egy számítógépes támadásnak. Egy 2018-as felmérésből az derül ki, hogy az úgynevezett ransomware, azaz zsarolóvírusok által leginkább sújtott terület az egészségügy volt, az összes ilyen jellegű támadás 45%-át kórházak, egészségügyi intézmények szenvedték el – többet, mint bármely más szektor.

Az áldozatok 30%-a ráadásul már csak a súlyos anyagi következmények után vette észre, hogy adatait ellopták.

Mire egy egészségügyi adattal kapcsolatos lopást, vagy visszaélést a rendszerben észlelnek, jellemzően több mint 3 hónap telik el, az okozott kár pedig átlagosan 3,7 millió forintnak felel meg.

Ugyanakkor nem elhanyagolható a többi készenléti szerv digitális biztonsága sem. Nemrégiben az atlantai önkormányzat lett áldozata egy zsarolóvírus fertőzésnek, melynek következtében a helyi rendőrség testkamera videóarchívuma mentés hiányában véglegesen elveszett.

A készenléti szervek területén hazánkban is hiány van az IT biztonság szempontjából szakképzett személyzetből, valamint sok helyen sajnos még mindig elavult rendszerek üzemelnek, illetve a dolgozók biztonságtudatossági képzésére is több erőforrást kellene biztosítani.

Azt pedig világosan láthatjuk az ESET éves előrejelzéseiben, hogy a bűnözők célzott érdeklődése az egészségügyi adatok iránt évről évre egyre nagyobb mértékű. Épp ezért tartjuk fontosnak az egészségügyi dolgozók digitális biztonságát, amely most a gondoskodás hónapja során még inkább előtérbe kerül. Küldetésünknek tekintjük, hogy minél több orvos számára elérhetővé tegyük a biztonságos és minőségi vírusvédelmet

Kiemelten fontos, hogy az IT biztonsággal foglalkozó cégek és szakemberek a készenléti szervekkel szoros együttműködésben segítsék a számítógépes rendszerek és hálózati adatok védelmét. Továbbá, hogy biztosítsák a szektorban dolgozók rendszeres biztonságtudatossági képzését annak érdekében, hogy megfelelő és naprakész ismerettel rendelkezzenek a digitalizáció és a kiberbiztonság területén.

Szükséges lenne továbbá, hogy az IT security csapatok rendelkezzenek információbiztonsági szabályzattal, amely kitér a hackertámadások és zsarolóvírusok ellen való felkészülésre, az incidensek elhárítására, a rendszeres mentések kezelésére, valamint a végponti vírusvédelemre.

Forrás: https://antivirus.blog.hu