Passzold vissza TESÓ!
avagy mobiltelefonnal a csimpánzokért és a gorillákért
A Jane Goodall Intézet közös kampányt indított az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg. Ezeket a készülékeket az emberek elpakolgatják különböző rejtett zugokba, ahol aztán évekig lapulnak, amíg egyszer csak kidobásra kerülnek. Nem is sejtve micsoda kincs rejlik benne.
A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve erdeiket. Ezt a folyamatot szeretnénk megfékezni, így most elhatároztuk, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtjük. Arra kérünk mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő, keressen egy általunk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozunkba.
Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban ahol dolgozik, az iskolában ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számunkra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor bátran keressen meg minket az info@janegoodall.hu e- mail címen.
A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerünk az Inter-Metal Recycling Kft fogja újrahasznosításra átvenni, ahol egy zárt láncolaton keresztül kerül feldolgozásra, vagyis nem fogja tudni senki eltulajdonítani a készülékeket, vagy az abban lévő adatokat megszerezni.
Várjuk cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlanák fel.
A programba való jelentkezéshez ezt az űrlapot kell kitölteni:
https://goo.gl/forms/JriR52z2t72YNPUF3
A gyűjtőpontok jelenleg még csak kialakítás alatt vannak. Ezek pontos helyszíneiről, indulásukról a Facebook oldalunkon tájékozódhattok:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.2164413650250165&type=1&l=87e0befa54
Miért van szükség a mobilok újrahasznosítására, és mi az a “koltán”?
A koltán nevű ércből nyerik a tantál nevű fémet. Ezt kondenzátor bevonatok készítésére használják, így megtalálható a mobilokban, a laptopokban, gps-ekben, táblagépekben.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.
A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ)területein történik.
2018-ban 5.100.000.000 mobil jutott a 7.6 milliárd emberre. 1996-óta 6.000.000 ember halt meg a koltán bányászat következtében. Számítások szerint, ha a növekedési tendenciák ebben az ütemben folytatódnak 2025-re a 8.6 milliárdnyi emberiségből 5.9 milliárd előfizető lesz. Ebből következően 2020-ra a koltán kereslet meghaladhatja az 1000 tonnát.
Ha azonban a használt mobiltelefonokban található ásványok újrahasznosításra kerülnek, akkor ezen ércek bányászata csökkenni fog.
Forrás: The Mobile Economy Report 2018, GSM Association
www.counterpointresearch.com
Hogy folyik a bányászat, milyen konfliktusokat okoz a térségben?
A kongói bányászat biztonsági feltételeiről jobb nem is beszélni. A gyermekmunka mindennapos, azonban mindennek tetejében a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt.
Fotó: : https://wrm.org.uy (World Rainforest Movement
Ezek mind külszíni bányák, amiket erdőírtással kezdenek egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. Az apró járatokba a gyerekek könnyedén beférnek.
A munkáért a bányászok, ha szerencsések, napi 1-2 dollárt kapnak. A szerencsétlenebbek feleségét és lányait fogolyként tartják, vagyis az ő életükért cserébe bányásznak a férfiak. A bányászat sokszor szinte kizárólagos bevételi forrás a kongói férfiak számára – a földjeiket a lázadó katonai szervezetek magukévá teszik, így szó szerint elvéve a mindennapi betevőjüket.
Forrás: Hogyan bánjunk a Föld kincseivel? (www.overconsumption.eu, www.vedegylet.hu); Wildlife Conservation Society Report: Investigating artisanal mining and bushmeat around protected areas: KBNP and Itomtwe Reserve, Jun 2015
Ezer és ezer vadállatot ölnek le azért, hogy ezeket az embereket helyben élelemhez juttassák. „A nemzeti park dolgozóinak megfigyelése szerint 2000 decemberében mintegy 3150 bányászatból élő család (>10000 fő) költözött a Kahuzi-Biega Nemzeti Park területére. A családokat mintegy 300 vadász kísérte, akik a bányákat felügyelő milíciától kapott Kalashnikov fegyverekkel lőtték az állatokat, hogy élelemként szolgáljanak a bányászok számára. Feltételezhetően mintegy 3700 elefántot és 8000 gorillát mészároltak le.”*
A WWF 2018-as Élőbolygó jelentése alapján1960 óta a főemlősfajok 80%-a, 1970 óta az emlősfajok 60%-a eltűnt a Földről. Nincs több időnk, azonnal cselekednünk kell!
Forrás: Report by Fauna & Flora International and the Wildlife Conservation Society (WCS) – 2006
International Gorilla Conservation Programme (http://igcp.org); http://wwf.panda.org
*SA Peterson Biopolicy: The Life Sciences and Public Policy , 2012
A konfliktusos ásványok importjának szabályozása:
- 2014. US: Dodd–Frank-törvény értelmében a cégeknek „jóhiszeműen” és „megfelelő mértékben” kell utánajárniuk a 3TG-készleteik származási helyének. Az amerikai egyesült államokbeli Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) 2012. augusztus 22-én elfogadta a Dodd-Frank törvény 1502. szakaszában említett Wall Street reformját és fogyasztóvédelmi programját, az úgynevezett „konfliktus-ásványokra” vonatkozó óvintézkedéseket. Ez a szabályozás előírja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságból és a szomszédos országokból nyersanyagokat (*1) beszerző vállalatoknak nyilatkozniuk kell arról, milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy az ásványkincs-vásárlásukból származó bevételekből ne részesüljenek emberi jogsértéseket elkövető fegyveres csoportok.
- 2016. EU: Európai Bizottság rendelet-tervezete szerint az importált ón, tantál, nióbium és arany több mint 95%-a felelős forrásból kell, hogy érkezzen az Európai Unióba. A szabályozás 2021. január elsejével lép életbe.
- Az ENSZ szakértői jelentése szerint a kongói és ruandai feketepiacon olyan hivatalos zárjegyet is lehet kapni, mint amilyennel az igazoltan tiszta forrásból származó érceket látják el az erre illetékes nemzetközi szervezetek. Általános jelenség az is, hogy a konfliktuszónákban bányászott nyersanyagot valamelyik szomszédos országba csempészik, utána pedig úgy utazik tovább, mintha Ruandában vagy Angolában került volna ki a földből. A gyémánttal ellentétben a tantál származási helyét nem lehet utólag meghatározni.
Az Európai Bizottság rendelete szerint 2021-től az importált ón, nióbium, tantál, és arany 95%-ának felelős forrásból kell származnia, ami reményt ad a főemlősök, és az ott élő emberek számára, hogy megszűnhet ez a fajta, a Föld kizsákmányolására épült gazdasági modell, ami által akár a politikai helyzet is átrendeződhet.
A Jane Goodall Intézet válasza a problémára
Passzold vissza Tesó!
Dr.Jane Goodall is fontosnak tartja a mobiltelefonok újrahasznosítását, ezért üzent nektek:
A Védegylet Egyesület plakát és roll-up kiállítása a Jane Goodall Intézet főemlősökről szóló előadásával együtt megrendelhető iskolákba, munkahelyekre, irodaházakba, művelődési házakba, és egyéb közintézményekbe. További információk: info@janegoodall.hu
Kapcsolódó tartalmak:
A Védegylet Egyesület konfliktusos ásványokról írt bejegyzése.
Az e-figyelő írása a témában.
Interjú Dr.Tara Stoinski-vel a gorillák helyzetéről, aki a Dian Fossey Gorillamentő Alapítvány elnöke.
Az OECD útmutatása a térségből importálóknak a megfelelő gondossággal végzett ellenőrzéshez: http://www.oecd.org/corporate/mne/mining.htm
Forrás: https://www.janegoodall.hu/mobilkampany.html