Világnapja rengeteg mindennek létezik, itt a blogban jobbára a jelszavak világnapját és az informatikai biztonság napját  (ITBN) szoktuk emlegetni, de semmiképpen ne feledkezzünk meg a szívünknek kedves, a mentésekről szóló mostani különleges világnapról, a World Backup Dayről sem, amely kicsit elbújt ugyan a Húsvét árnyékában, azonban a jelentőségéről mindenféleképpen érdemes ismét pár keresetlen szót szólni.

 

Bár a biztonsági mentések mindig is kulcsfontosságúak voltak – elsősorban persze vállalati környezetben, de magánfelhasználóként is lényeges lenne – a nagyobb hangsúly az utóbbi négy évben lett érezhető. Ennek oka pedig nem más, mint a zsarolóvírusok tömeges megjelenése és elterjedése.

Ugyanis az erős titkosítást használó kártevők minden egyes számítógépen egyedi kulcs alapján titkosítják a felhasználó állományait, és a bűnözők csak jelentős összegű, virtuális valutában fizetett összeg befizetése ellenében ígérek a fájlok helyreállításához szükséges feloldókulcs elküldését. Amit viszont sokszor a pénz fizetés ellenére sem tesznek meg, katasztrófába sodorva a mentés nélkül kilátástalan helyzetben levő felhasználókat.

Az persze igaz, hogy a zsaroló vírusok ellen a megelőzés a legjobb fegyver, ebben a naprakész szoftverkörnyezettől kezdve rendszeresen frissített vírusvédelmen át precízen beállított futási környezetig, jogosultság megfelelő kezeléséig sok mindent érdemes bevetni – és persze itt jönne maga a biztonsági mentés is.

Hogy ez milyen is legyen, erre idézünk egy korábbi posztunkból:

“A mentés elkészítésének a legmegfelelőbb ideje az a pillanat, amikor még egyáltalán nincs rá szükség 🙂 Emellett egy másik fontos jellemzője is van: csak a kipróbált, letesztelt mentés ér egyáltalán valamit. Sokan mentegetnek sztochasztikusan egyes dolgokat USB kulcsra, rendszertelenül egyéb helyekre, amikor aztán valami miatt beüt a mennykő és a ‘start from scratch’ ideje eljön, azonnal ötlik fel a rengeteg dolog, mi is hiányzik még: jaj a levelezés, a postafiókok beállítási módja, a licenckulcsok, kedvenc programjaink részletes beállításai, a böngésző testre szabott állapota, benne a könyvjelzőkkel és pluginekkel, bejáratott tűzfalszabályok, csevegő programok elmentett naplói, FTP oldalaink jelszavai, digitális aláírásunk publikus és privát kulcsa, a jól belőtt PDF fájlba nyomtatási lehetőség, és még hosszan lehetne sorolni.”

És itt említsük azért meg azt is, hogy az adatvesztés lehetséges okai között nem kizárólag a számítógépes vírusok szerepelnek, hanem sokféle dolog játszhat ebben közre: a fizikai eszköz, vagy adathordozó elvesztésétől kezdve a véletlen törlésen, vagy szoftverhibán át egészen a hardveres meghibásodásig, tűzvészig bezárólag. A rendszer biztonsági mentés helye is sokféle lehet, kezdve az USB kulcstól a titkosított külső merevlemeztől a felhős tárhelyig, erről szintén egy korábbi blogbejegyzésünkben értekeztünk.

Amihez hozzáfűzhetjük azt is, hogy a többféle, alternatív mentésmódszer is nagyobb biztonságot nyújt, mint ezek közül csak egyetlen fajta. El is érkeztünk tehát az idei március 31-i World Backup Day lényegéhez, a fenti szempontok és módszerek figyelembevétele nélkül ugyanis nem képzelhető el hatékony biztonság, adatvédelem.

Visszatérve még egy pillanatra a ransomware témakörhöz, itt is rendszeresen figyelmeztettük a felhasználókat nem csak magára a mentésre, de arra is, hogy csak a mentés idejére csatlakoztatott eszköz jelenthet védelmet, ugyanis a kártevő fertőzés esetén minden csatolt eszközön, vagyis hálózati meghajtón, betűjeles megosztáson, felhős-tárhelyen végigmegy, és ekkor a korábbi mentések is szemétté válnak.

És bár világnap csak évente egyszer van, de mentés fontossága el kell, hogy kísérjen bennünket az egész esztendőben. Összefoglalva és Madách Imre szavait kissé kifordítva-aktualizálva: “Ember, küzdve küzdj és bízva bízzál, de közben ments is, mert vész esetén saját mentés nélkül értelmetlen lesz a küzdelem és nem lesz miben bízni.”

Forrás: http://antivirus.blog.hu