Időnként egy páriaként vagy (közel) utolsó mohikánként érzem magam a tengernyi Microsoft publikus felhő fejlesztést látva és persze használva*, miközben azért valóságban, pl. a nagyvállalati szegmensben azért toljuk a klasszikus és/vagy hibrid IT-t is ezerrel, azaz enélkül sem unatkozunk – csak ennek a területnek most nincs akkora visszhangja. Egyáltalán nem lebecsülve a publikus felhőt, vagy nem szembemenve a mainstream-mel (uramisten, már ilyen öreg lennék! 😀) azért azt is látni kell, a reális világ képe a “békaperspektívából” árnyaltabb azért, mint ahogy a nagy-nagy szoftvergyártó IT cégek szeretnék látni. Plusz azért még ezeknél a cégeknél is történnek vad dolgok időnként az on-premise területen is, itt van például a System Center család első, speciális “menetközbeni” kiadása, vagy a korábban általam egyszer már eldalolt Project Honolulu.

E cikk aktualitása persze nem a nyugdíjas “régen minden jobb volt…” típusú sírás-rívás, hanem az, hogy Honolulu-ból kijött a 1711-es verzió, ami még bőven preview, de a javítások mellett megjelentek benne olyan újdonságok, amelyek fontosak. Képes beszámoló következik:

A nyitóképernyő egyre pazarabb.

Van már beépített RDP opció is…

…illetve Remote Powershell is!

És lehet Windows klienseket is beemelni a felügyeleti körbe (WinRM itt is kell!).

A cuccról kicsit bővebb infó itt, egyszerűen letölthető, plusz nekem az in-place frissítés is sikerült gond nélkül, szóval hajrá!

—
*De egyébként olyan Microsoft szakmai blog íróként, aki nem vagy nemcsak cikkeket linkel, hanem meg is ért, és/vagy ki is próbál dolgokat még jobban páriának érzem magam, és ez jobban is fáj…

Forrás: http://galtamas.blog

Szerző: Gál Tamás