Drónok „harca” – A drónhaszálat során felmerülő adatvédelmi kérdések és problémák
A pilóta nélküli légi járművek vagy más néven drónok széles körű elterjedése maga után vonja számos jogterület módosulását.
Egy drónra szerelt videokamera válogatás nélkül gyűjthet adatot mindenről, ami a látókörébe kerül, és képes arra, hogy személyeket kövessen, anélkül, hogy erről az érintetteknek bármilyen tudomásuk volna. A dróntechnológia adatvédelmi szabályozása hiányában az adatkezelő könnyen képessé válhat rejtett megfigyelések megvalósítására, hiszen a megfigyelést lehetővé tévő drón sokszor egyáltalán nem észlelhető.
A drónhasználat során megvalósuló adatkezelés sértheti az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvét, a célhoz kötöttség követelményét. A repülések során rögzített adatok széles skálája szükségszerűen az eredeti céltól eltérő adatkezelést is maga után von, így akár készletező adatgyűjtésre is alkalmassá teszi a drónt használó személyeket.
Az, hogy a drónok a levegőből, szokatlan és elérhetetlen magasságból és pozícióból gyűjtenek adatot, két fontos problémát vet fel. Első, hogy az adatalany nem is érzékeli az adatkezelést, így a tájékoztatása és hozzájárulása nyilvánvalóan hiányzik. Második, hogy még ha az adatalany tudomást is szerez az adatkezelésről, nem tudja érvényesíteni jogait, hiszen nem ismeri meg az adatkezelő személyt.
A dróntechnológia nem megfelelő szabályozása lehetőséget nyújt az egyének magánszférájának nagymértékű megsértésére, az állampolgároknak legintimebb magánéletébe való beavatkozásra. Erre tekintettel a közeljövőben a pilóta nélküli légi járművek repülésére vonatkozó jogszabály-módosítás mellett a NAIH tájékoztatása alapján várható az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény drónokra vonatkozó átfogó módosulása is.
Mire figyeljünk a drónhasználat során?Mivel jelenleg nincs speciális hazai szabályozás a fenti tárgyban, viszont a drónok viszonylag alacsony áron elérhetőek bárki számára, a magáncélú felhasználás kiemelkedően magas kockázatokat rejthet magában. A drónok felelőtlen használata könnyen bűncselekmény, szabálysértés (személyes adattat visszaélés vétsége, zaklatás vétsége, magánlaksértés) megvalósításához vezethet, amely esetében a felelősség a drón használóját terheli.
Erre tekintettel cikkünk lezárásaként pár pontban összefoglaljuk NAIH drónhasználókra vonatkozó legfontosabb tanácsait:
i. A drón használatával megvalósuló adatkezeléssel érintetteket olyan tájékoztatásban kell részesíteni, amely alkalmas arra, hogy az adatalany eredményesen fel tudjon lépni személyiségi jogai és személyes adatai védelme érdekében;
ii. A drón nem használható más megfigyelésére, követésére (kivéve, ha ehhez a jogosult előzetesen hozzájárult);
iii. A drón nem használható olyan tevékenységre, amely állami feladat (pl.: közbiztonság, bűncselekmény üldözése, katasztrófa elhárítása, tűzoltás stb.) körébe tartozik;
iv. A drón magáncélú használata során meg kell felelni az adatkezelő beazonosítási kötelezettségnek. Így a drón használata előtt be kell szerezni a szükséges hatósági engedélyt, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adatalanyok érintetti jogaikat gyakorolják.
v. A drónok közterületen történő használata hatósági engedélyhez kötött.
vi. Nem hozható nyilvánosságra (internet, közösségi média) olyan személyes adat, amelyre vonatkozóan az adatkezelőnek nincs előzetes hozzájárulása az adatalany részéről.