Szoftver szerzői jogi védelme – I. rész
Életünk egyre több területén találkozhatunk szoftverekkel, azonban ezek működése, háttere a legtöbb felhasználó számára ismeretlen akárcsak a szoftverekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek rendszere, melyet a szerzői jog, ill. a szerzői joghoz kapcsolódó felhasználási szerződések szabályoznak.
Szoftverek olyan programok, melyek egy funkciókból, műveletekből és kapcsolatokból álló forrásprogramra (kódra) épülnek, melyet az ún. fordítóprogram tárgyi programmá alakít át, amely a felhasználó utasítása szerinti műveleteket hajt végre és mindehhez tartozik egy kiegészítő dokumentáció, amely mint önálló írásmű is jogi védelmet élvezhet.Szoftverek jogi védelmét a szerzői jogi törvény biztosítja, mely szerint szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is.
A szerzői jogi védelem nem terjed ki a szoftver bármely elemének alapjául szolgáló ötletekre, elvekre, elgondolásokra, a számítógépi program funkcionalitására, programnyelvére és adatfájlformátumára, mivel „csupán” csak az a mód esik az oltalom alá, ahogyan a szoftver funkcióit a szerző konkrétan kifejezi.
Az oltalom a program „karakter” szerint azonos elemeit védi, vagyis a forráskódot, a tárgyi kódot, valamint bármely olyan elemet, amely a szerző kreativitását fejezi ki – de csakis akkor, ha a kifejezési formában pontos azonosság áll fenn.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet – jelen esetben a szoftvert – megalkotta. A szoftver szerzőjét, mint bármely más műtípus megalkotóját többek között az alábbi jogok illetik meg: a mű nyilvánosságra hozatalának joga, a szerző névfeltüntetési joga, a mű egységének védelme, a többszörözés joga, a terjesztés joga, a nyilvánossághoz közvetítés joga, az átdolgozás joga stb.
Kérdésként merülhet fel, hogy mi a helyzet olyankor, amikor egy informatikus pl. egy szoftverkészítő cégnél dolgozik. Ilyenkor az elkészült szoftver kit illet meg, a munkavállalót vagy a munkáltatót?Amennyiben a munkavállalónak a munkaszerződése alapján a szoftver / szerzői mű megalkotása munkaköri kötelesség és a munkaszerződés alapján a művet a munkáltató részére átadta, akkor a személyhez fűződő jogok közül a nyilvánosságra hozatal joga annyiban korlátozódik, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz történő szerzői hozzájárulás megadottnak tekintendők, míg a vagyoni jogok átszállnak a munkáltatóra. Más típusú szerzői művekkel ellentétben a munkavállalónak abban az esetben sem jár külön díjazás, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet – jelen esetben a szoftvert – megalkotta.
Nyilvánvaló, hogyha e három programot három különböző szerző alkotta meg és ezek közül valamelyik nem járulna hozzá, hogy a többi szerző a kompatibilitás megteremtéséhez elengedhetetlen információkat megismerje, akkor a szövegszerkesztés-nyomtatás folyamat nem tudna megvalósulni. Erre tekintettel a Szerzői jogi törvény alapján a szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy (i) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi; (ii) az együttes működtetéshez szükséges információ a felhasználó számára nem vált könnyen hozzáférhetővé; (iii) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek.
A dekompiláció során megszerzett információ azonban (i) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra; (ii) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi; (iii) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.
Ez a fajta felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
Forrás: http://hplaw.hu